Te hogy állsz a búcsúzással?👀Neked könnyen megy az elengedés?👀Én hosszú évek óta tanulom, de még most is megkönnyezem, amikor valaki búcsút int a Ringató végén…sok kisgyermeknek szinte születésétől fogva, hétről-hétre követem a fejlődését: először csak a rácsodálkozó tekintetekkel, az apró kis kezekkel találkozok, aztán megjelennek a puha kis arcukon a mosolygásnak első jelei, ahogy együtt örülnek a közös éneklésnek, játéknak anya, apa ölében. Kis idő után türelmetlenül várják, hogy kúszva odaérjenek a gitáromhoz, legalább a Ringató végére…majd hipp-hopp felállnak, már önállóan járnak a jártató alatt, egyedül tapsolnak, dúdolgatnak, skandálják az ismerős mondókák, énekek szövegét, ismerkednek társaikkal. Hetek, hónapok, évek-nekem mégis egy pillanatnak tűnik az egész. 5 év szaladt el úgy, hogy közben egy testvérpár nőtt fel a Ringatókon, és ma a kistesó is elköszönt tőlem ezzel a csodálatos ajándékkal, ami biztosan ismerős Nektek is (Szimonidesz Hajni illusztrátor gyönyörűséges munkája, a Ringató könyvünk elején is megtalálható). A legszebb ajándék pedig a levélke volt, amit az Anyuka írt hozzá, nagyon fontos üzenetet rejt, amit szeretnék megosztani Veletek, abban a reményben, hogy Ti sem feledkeztek meg arról, mennyi csodát rejtenek magukban az értékes dalok, a hagyományos ölbéli játékok: “csupán a személyes Ringató foglalkozásoktól köszönünk el, hiszen minden dal, mondóka, összebújás, csiklandozás tovább él a mindennapjainkban…”♥️♥️♥️

Kategória: Hírek

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.